A világválság után is van Harley-élet

A Harley-Davidson világhódító útja

  3. rész

A világválság után is van Harley-élet

Mint ahogyan akkoriban senkinek, úgy a Harley-Davidson gyár dolgozóinak sem volt túl egyszerű az élet a világválság idején, mégis hazai riválisa, az Indian mellet ő volt az egyetlen, aki életben tudott maradni. Bár a járművek gyártása visszaesett az 1910-ben produkált szintre, azért akadt jó pár darab, amiről érdemes szót ejteni.

A szállítás és a rendőrség szolgálatában álló háromkerekű Model G Servi-Car negyven évig tartotta magát az Egyesült Államokban a legnépszerűbb motorok listájának első helyén. Az 1935-ben piacra dobott Model V-vel egyidejűleg búcsút intenek az egyhengereseknek. Amerika második világháborúba való belépését követően, ismét katonai célokra kezdik termelni a motorokat, ekkor jelenik meg a WLA modell, melyből közel 90.000 darabot gyártottak.

1943-ban sajnálatos tragédiák következtek, Walter C. Davidson az egyik alapító tag, 66 éves korában elhunyt, majd egy évre rá, a szintén névadó William S. Harley is követte őt. Arthur Davidson 1950-ben, egy autóbalesetben vesztette életét.

A cég 50. születésnapját egy új, V-betűt formázó emblémával ünnepelte. E jeles alkalom megkoronázására ez éppen elég is lett volna, de további örömre adott okot, hogy versenytársuk az Indian befejezte pályafutását a piacon, ezáltal a Harley-Davidson Amerika legelismertebb gyártójává vált. 1959-ben felbukkant egy 50 köbcentis japán motor, mely a Honda nevet viselte, és ezzel megjelent egy újabb vetélytárs a Harley életében. Persze nem tétlenkedtek az amerikai tervezők sem, piacra dobták első robogójukat, Toppert (Fickó).

Sorozatunk itt véget is érhetne, mivel minden próbálkozás ellenére, a vállalkozás vesztésre állt a japánokkal vívott versenyben, ugyanakkor akadt egy Harley-Davidson szerelmes, Rodney Gott, aki megmentette a céget a teljes leépüléstől, és ez elhozta a motormárka életébe az újjászületést.

Folytatás: Együtt a nagy család (befejező rész)